I. A gyarapodás kézikönyvéből: Artha-sásztra

6. Mitől elégedetlen a nép?

Attól, ha nem kapja meg az ígért adományokat, s ha olyan
adót szednek, amit nem volna szabad.
Attól, ha az uralkodó nem bünteti meg a bűnösöket,
s az ártatlanok súlyosan bűnhődnek.
Attól, ha letartóztatják azt, aki szabadságot érdemel,
s nem tartóztatják le azt, aki fogdába való.
Attól, ha betiltják az erényes és helyénvaló szokásokat.
Attól, ha a becstelenséget támogatják
s hátráltatják az erényt.
Attól, ha az uralkodó nem teszi, amit meg kellene tenni,
s azt csinálja, amit nem volna szabad.
Attól, ha a nép tekintélyes vezetőit bántalmazzák
s nem tisztelik a becsületes embereket.
Attól, ha nem becsülik az időseket, és teret kap
az atyafiság és csalárdság.
Attól, ha az uralkodó nem hálálja meg a segítséget,
és nem tesz eleget a megállapodásoknak.
Attól, ha az uralkodó veszteséges vállalkozásokba fog,
amelyek ráadásul hátráltatják a nyereségeseket.
Attól, ha az uralkodó nem oltalmazza népét a tolvajoktól
s rablóktól, s magánvagyonát a nép munkája árán gyarapítja.
Attól, ha a király akadályozza az emberi törekvést
és kritizálja a jól végzett munkát.
Attól, ha a tisztességeseket nem becsülik,
ellenben ösztönzik a becsteleneket.
Az igazságtalan és példátlan erőszaktól.
Az erényes és helyénvaló szokások betiltása, a jogtalanság
és a vallástalanság pártolása romlást, kapzsiságot
és szeretetlenséget eredményez a nép körében.
Attól, ha az uralkodó lustasága és hanyagsága megszünteti
az emberek biztonságát és jólétét.
Az elszegényedő nép kapzsi lesz, a kapzsi ember pedig
elégedetlenné válik.
Az elégedetlen ember pedig átáll az ellenséghez, hogy maga
végezzen saját uralkodójával.

II. Csánakja aforizmáiból: Csánakja-szútrák

3. Személyes morál, érzékek, család

A mérsékelt étkezés egészséges.
Hasfájáskor ne fogyassz semmit.
Hasfájáskor kínos az eves.
Aki jól emészt, nem lesz beteg.
Öreg testben ne hanyagold el az elharapózó betegséget.
A betegség rosszabb, mint az ellenség.
Az érzékeiken uralkodók nem félnek az érzékek tárgyaitól.
Elégedett ember nem fél a haláltól.
Halottnak mit sem ér az orvosság.
A túlzott érzékiség gyorsan öregít.
A nemi tobzódás a férfiember öregsége.
A nemi tobzódás hiánya a nő öregsége.
Előkelő és alantas ne házasodjon egymással.
Jellemtelen nővel társulva rövidül az élet,
elvész a jó hír és megszűnik az erény.
A tudás lecsöndesíti az érzékeket.
A tudás ösztökéje a méltatlan tettek emberét is kijavítja.
A jó asszonynál nincs értékesebb drágakő.
Drágakőhöz nem könnyű hozzájutni.
A nőcsábász nem cselekszik erényesen,
s a mennyeket sem éri el.
A nőcsábászt még a nők is megvetik.
A szolga engedelmeskedjék urának.
Feleség az, aki engedelmes férjének.
A tanítvány engedelmeskedjék tanárának.
A fiú engedelmeskedjék atyjának.
Engedelmeskedj a mesternek, még ha az haragos is.
Az anyjától elnáspángolt gyermek csak anyja előtt sír.
A feleség egy nem fémből való bilincs.
A rossz feleség kínzás a jó férj testének.
Higgadtságod megőrizve tekints a feleségedre.
A nő nem higgadt és a világot sem ismeri.
A jó gyermekek mennyországgá teszik az otthont.
A gyermekeket vezesd el a tudomány partjára.
A legtöbb, mit elérhetsz, a fiúgyermek.
Fiú az, aki megvédi szüleit a nehézségektől.
A jó fiú öregbíti a család hírnevét.
A gyermektelen nem jut a mennybe.
A feleség az, aki gyermekeidnek életet ad.
A szent helyekre azt az asszonyt kísérd,
akinek fiúgyermeke is van.
Könnyű az önfegyelem, ha csak a feleség kísér
a szent zarándoklatra.
Ne vesd magodat más mezejére.
A nő szándéka a gyermek.
A szolgálólány rabszolgává teszi az embert.
A testet öltött lény nem menekülhet a boldogság
s a szenvedés elől.
Az öröm s szenvedés úgy követi a cselekvőt,
mint gyermek az anyját.
Ne tekints más feleségére.
A férj az asszony ékszere.
Ne járj éjszaka.
Ne aludj csak fél éjszaka, az egész éjjelt aludd át.
Ok nélkül ne menj más házába.
A vezeklés lényege az érzékek fegyelmezése.
Nehéz szabadulni a nő karmai közül.
A nő a gonosz mezeje.
A nő nem ítélheti meg a férfit.
Az asszony ingatag.
A gonoszság ellenségei nem ragaszkodnak a nőkhöz.
A rossz szavak tönkreteszik a családot.
Nincs nagyobb gyönyör, mint mikor gyermekedet megérinted.
Alkonyatkor ne hálj asszonnyal.
Ne kívánd a más birtokát.
Ebül szerzett vagyont csak a gonoszok élveznek.
Csak a varjú fanyalodik a keserű nimba-gyümölcsre.
Minden evilági lényt gúzsba kötnek vágyai.
Az örök vágyakozót elhagyja a szerencse.
Nem higgadt az, akiben féktelen a vágy.
A vágy elűzi a szégyenérzetet.
Ne maradj egyedül még anyáddal se.
Az asszony számára nincs fontosabb istenség, mint a férje.
Ha a férj akarata szerint cselekszik (az asszony),
biztos az anyagi siker s a lelki boldogság.
Illendően bánj a vendéggel.
Ne dicsérd a fiadat.

III. A királyi viselkedés kézikönyvéből: Rádzsa-nitisásztra

1. A jó és a rossz uralkodó

Népe oltalmazására az az uralkodó alkalmas, aki ura
érzékeinek, vallásos, tiszteli az aszkétákat,
igazságos és alattvalói jólétén fáradozik.
(Az uralkodó) az igazsághoz és erényességhez hűen
irányítsa országát, az ellenséget legyőzve jogosan
védje meg annak területét.
Sikeres, rátermett és minden csapástól mentessé válik
az az uralkodó, kinek birodalmában a bölcsek
a szent óm szótagot zengik.
(A szent „óm” szótag a mindenség hangzó szimbóluma, meditációs formula.)
Az igazi uralkodó az árvák gyámja, az üldözöttek
védelmezője, a lesújtottak fölkarolója, a megfélemlítettek
oltalma, a bizonytalanok támasza, s mindenki jóbarátja,
rokona, mestere, jótevője, tanítója, atyja, anyja s testvére.
Az uralkodónak öt feladata ismeretes: a bűnösök
megbüntetése, az erényesek megjutalmazása, az állami
bevételek igazságos gyarapítása, elfogulatlanság
a kegyosztásban és az ország védelme.
Az uralkodónak öt tulajdonsága ismeretes: a rászorultak
érdekében lemond gazdagságáról, szereti az erényt, barátai
és rokonai körében élvezi az örömöket, buzgó a tudományok
elsajátításában és bátor harcos a csatában.
Az uralkodó egy-egy tulajdonságot tanuljon el az oroszlántól
és a darumadártól, négyet a kakastól, ötöt a varjútól,
hatot a kutyától és hármat a szamártól.
Az oroszlántól tanulja meg, hogy csak alapos előkészületek
után fogjon bármibe is, legyen az akár kisebb
vagy jelentősebb feladata.
A bölcs a darumadárhoz hasonlóan fegyelmezze érzékeit,
s az idő és hely alkalmasságának ismeretében
végezze el feladatát.
A kakastól négy dolgot tanuljon el: a koránkelést,
a harciasságot, a felelősség megosztását a szövetségesek
között, s a boldogságot, miután saját magát legyőzte.
A varjútól öt dolgot lessen el: a titokban gyakorolt szerelmet,
a titkos cselekvést, a jól időzített fogást, a higgadt
viselkedést és a bizalmatlanságot mindenki iránt.
A kutya hat jó tulajdonsága az alábbi: sokat akar, de kevéssel
beéri, mélyen szendereg, de hamar fölriad,
hűséges a gazdájához és bátor.
A szamártól három dolgot tanuljon el: a terhek fáradhatatlan
cipelését, a közömbösséget hideg vagy meleg iránt
és a folyton elégedett ballagást.
A fenti húsz erény józan és ítélőképes gyakorlója minden
ellensége fölött győzedelmes, maga pedig legyőzhetetlen lesz.
Az az uralkodó marad sokáig hatalmon, aki úgy cselekszik,
akár a hozzáértő kertész a növényeivel: újraülteti a földből
kirángatottat, figyeli a virágzókat, erősíti a gyöngéket,
lehajtja a túl magasakat, gyöngíti a túl erőseket,
szétválasztja a sűrűn lévőket, nyírja a tövisest
s védi azokat, amik maguktól nőttek.
Az igaz utat járó uralkodó az Úr Krsnához válik
hasonlatossá: az isteni gondviselés elhárítja róla
ellenségei gonosz mesterkedését.
Az uralkodó s a szolga jó tulajdonsága az,
ami megtold a kincstárat, illetve a raktárát.
A pazarlóan költekező, az árva, a veszekedős, a beteg,
s aki válogatás nélkül bármit megeszik hamar elvész.
Jobb uralkodó nélkül, mint rossz uralkodó alatt.
jobb barát nélkül, mint rossz barát mellett.
Jobb tanítvány nélkül, mint rossz tanítvánnyal,
s jobb feleség nélkül, mint rossz feleség mellett.
Hol a hitvány uralkodó vezette ország lakóinak boldogsága?
Miféle boldogságot nyújt a rossz barát?
Mi örömöt nyújt az otthon, ha rossz a feleség,
s hol a hírneve annak, aki hitvány tanítványt oktat?
A király olyan, mint a kígyó: mindkettejük fejét ékesség
díszíti, kedvelik az élvezeteket s a védőburkot, kegyetlenek
és tekergőzök mozgásukban, de a szavak mindkettejüket
fegyelmezik, a királyt a tanácsosai, a kígyót a mantrák.
(A mantra egyfelől lelki erővel teli ima, másrészt olyan ráolvasás,
amit gyógyításhoz használnak. Sokszor dallamosán mondják,
ami megigézi az állatokat, lásd a kígyóbűvölők sípját.)
Nincs bizalom a rossz barátban, nincs öröm
a rossz feleségben, nincs boldogság a rossz uralkodó alatt
és nincs élet a rossz országban.